"A Szentírás gyűlöli a felejtés szót, annál többet emlegeti az emlékezés szavát.
Ha a felejtés szó elő is fordul, rendesen tiltó formájában:
ne feledkezzél meg! Ez azt jelenti, hogy emlékezzél meg! ...
Milyen jó, hogy Isten is felejt!
Hitünk tárgya, a kegyelem tartalma az,
hogy Isten nem emlékezik a bűneinkről,
nem hányja szemünkre a vétkeinket, elfelejti azt, amit tettünk ellene. Istennek ez a nagy felejtése egy új koncentrációval,
emlékezéssel lehetséges.
Az, hogy elfeledkezik arról, amit mi tettünk,
mert megemlékezik arról, amit Krisztus tett értünk.
A váltság az: Isten emlékezik Krisztusra
s ezért elfelejti az én bűneimet."
Ravasz László 1940.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése